{"id":9540,"date":"2024-12-13T19:55:44","date_gmt":"2024-12-13T19:55:44","guid":{"rendered":"https:\/\/www.h-metal.ro\/blog\/?p=9540"},"modified":"2024-12-13T19:55:45","modified_gmt":"2024-12-13T19:55:45","slug":"fuggohid-acelkabelekkel","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/www.h-metal.ro\/blog\/hu\/fuggohid-acelkabelekkel\/","title":{"rendered":"Az els\u0151 f\u00fcgg\u0151h\u00edd ac\u00e9lk\u00e1belekkel – a h\u00edres Brooklyn h\u00edd"},"content":{"rendered":"

A Brooklyn-h\u00edd a legr\u00e9gebbi f\u00fcgg\u0151h\u00edd ac\u00e9lk\u00e1belekkel az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokban. New York k\u00e9t fontos negyed\u00e9t k\u00f6ti \u00f6ssze: Manhattant \u00e9s Brooklynt.<\/p>\n\n\n\n

A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n Brooklyn k\u00f6zel sem volt olyan, mint ma. Ink\u00e1bb azt mondhatjuk, hogy t\u00falz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl egy vid\u00e9ki helys\u00e9gre hasonl\u00edt. Lakoss\u00e1ga 400 000 f\u0151 volt, \u00e9s New Yorknak csak egy v\u00e1rosr\u00e9sze volt – Manhattan, 800 000 lakossal. \u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok N\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si Hivatala \u00e1ltal k\u00f6z\u00f6lt adatok szerint 2013. j\u00falius 1-j\u00e9n Manhattannek 1 626 159, Brooklynnak 2,6 milli\u00f3 lakosa volt.<\/p>\n\n\n\n

Nagyon vil\u00e1gos, hogy a 19. sz\u00e1zadban hidat kellett \u00e9p\u00edteni Manhattan \u00e9s Brooklyn k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

F\u00fcgg\u0151h\u00edd ac\u00e9lk\u00e1belekkel – fel\u00e9p\u00edt\u00e9se<\/h2>\n\n\n\n

A h\u00edd meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00f6tlete egy n\u00e9met bev\u00e1ndorl\u00f3\u00e9, John Roebling\u00e9, akinek volt tapasztalata ezen a ter\u00fcleten, mert kor\u00e1bban \u0151 \u00e9p\u00edtett f\u00fcgg\u0151hidakat. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s 1869-ben kezd\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

A John Roebling \u00e1ltal hozott legnagyobb \u00faj\u00edt\u00e1s tal\u00e1n az ac\u00e9l <\/a><\/strong>felhaszn\u00e1l\u00e1sa volt a h\u00edd \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben. A Brooklyn Bridge az els\u0151 a vil\u00e1gon, amely ac\u00e9lhuzalk\u00e1beleket <\/strong>haszn\u00e1l felf\u00fcggesztett szerkezet\u00e9nek al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1s\u00e1ra. Felavat\u00e1sakor ez volt a bolyg\u00f3 leghosszabb h\u00eddja. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9shez t\u00f6bb mint 15 000 kilogramm ac\u00e9lt <\/a>haszn\u00e1ltak fel.<\/p>\n\n\n\n

Amikor az ac\u00e9lt huzalokba h\u00fazz\u00e1k, szil\u00e1rds\u00e1ga megn\u0151. Egy viszonylag rugalmas ac\u00e9lhuzalb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt k\u00f6teg er\u0151sebb, mint egy azonos \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 t\u00f6m\u00f6r ac\u00e9lr\u00fad. Emiatt az ac\u00e9lk\u00e1belek hat\u00e9konyabbak a f\u00fcgg\u0151h\u00edd k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

A hatalmas k\u0151tornyok alapoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l a hatalmas fazsaluzat v\u00edz al\u00e1 ker\u00fclt. Keszonon v\u00e9gzett munk\u00e1k (beton, ac\u00e9l stb. \u00e9p\u00edt\u00e9se, doboz alak\u00fa, amely v\u00edz alatti vagy magas p\u00e1ratartalm\u00fa helyeken t\u00f6rt\u00e9n\u0151 alapoz\u00e1sra, valamint haj\u00f3k v\u00edzvonal alatti jav\u00edt\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l. Forr\u00e1s magyar\u00e1zata: dexonline<\/a>.ro) rendk\u00edv\u00fcl neh\u00e9z volt.<\/p>\n\n\n\n

Miut\u00e1n a keszonokat a foly\u00f3 fenek\u00e9re telep\u00edtett\u00e9k, folytat\u00f3dott a tornyok \u00e9p\u00edt\u00e9se. Amikor el\u00e9rt\u00e9k a maxim\u00e1lis, 92,2 m\u00e9teres v\u00edzszintes magass\u00e1got, megkezd\u0151d\u00f6tt a vasutat tart\u00f3 4 hatalmas k\u00e1bel felszerel\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n

Brooklyn Bridge \u2013 M\u00e9retek, telep\u00edt\u00e9s \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gek<\/h3>\n\n\n\n

Ez volt az els\u0151 ac\u00e9lk\u00e1beles h\u00edd, amelynek teljes hossza el\u00e9rte a 14 568 m\u00e9rf\u00f6ldet.<\/p>\n\n\n\n

A tornyok k\u00f6z\u00f6tti k\u00e1belek szerel\u00e9se 1877 nyar\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s egy \u00e9v \u00e9s n\u00e9gy h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb fejez\u0151d\u00f6tt be. Tov\u00e1bbi \u00f6t \u00e9vnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a h\u00edd k\u00e9szen \u00e1lljon a forgalomra \u00e9s az \u00fat is.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00e9gs\u0151 k\u00f6lts\u00e9g 15 milli\u00f3 doll\u00e1r volt, sokkal t\u00f6bb, mint amit John Roebling kezdetben j\u00f3solt. A Brooklyn-h\u00edd<\/strong> \u00e9p\u00edt\u00e9si munk\u00e1latai sor\u00e1n elhunytak sz\u00e1ma nem ismert.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00edd \u00fcnnep\u00e9lyes megnyit\u00f3ja 1883. m\u00e1jus 24-\u00e9n volt.<\/p>\n\n\n\n

T\u00f6bb mint egy \u00e9vsz\u00e1zaddal a haszn\u00e1latba v\u00e9tel ut\u00e1n Roebling alkot\u00e1sait naponta haszn\u00e1lj\u00e1k, emberek ezrei ismerik \u00e9s csod\u00e1lj\u00e1k. A Brooklyn Bridge lehet\u0151v\u00e9 teszi az aut\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, hogy mindk\u00e9t ir\u00e1nyban h\u00e1rom s\u00e1vot \u00e9rjenek el. Sz\u00e9les s\u00e9t\u00e1l\u00f3utc\u00e1val is rendelkezik. Ez a gyalogosok \u00e9s ker\u00e9kp\u00e1rosok sz\u00e1m\u00e1ra nyitva \u00e1ll, \u00e9s magasabb szinten tal\u00e1lhat\u00f3, mint az aut\u00f3s\u00e1vok.<\/p>\n\n\n\n

A hidat 160 darab 100 W-os izz\u00f3 vil\u00e1g\u00edtja meg.<\/p>\n

\"Share\"\/<\/a>