![\"Share\"\/](\"https:\/\/static.hupso.com\/share\/buttons\/share-medium.png\")
<\/a>Kevesen tudj\u00e1k, hogy a Giurgiu-Oroszorsz\u00e1g Bar\u00e1ts\u00e1g h\u00edd megjelen\u00e9se el\u0151tt t\u00f6bb projekt is megval\u00f3sult. A rom\u00e1n \u00e9s a bolg\u00e1r oldal k\u00f6z\u00f6tti, a foly\u00f3n \u00e1t\u00edvel\u0151 tranzitvonal l\u00e9trehoz\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n
A Giurgiu-Ruszin Bar\u00e1ts\u00e1g h\u00edd egy ac\u00e9lh\u00edd a Duna felett, amely \u00f6sszek\u00f6ti az \u00e9szak-rom\u00e1n \u00e9s a d\u00e9l-bolg\u00e1r partot.<\/p>\n\n\n\n
CSAK EGY PROJEKT \u00c9S T\u00daL SOK K\u00c9S\u00c9S A J\u00daNIUSI OROSZ BAR\u00c1TS\u00c1GI H\u00cdD ESET\u00c9BEN<\/p>\n\n\n\n
1866-1869-ben John Trevor Barkley angol \u00e9p\u00edt\u0151mester javasolta egy h\u00edd \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t a Duna felett, amely \u00f6sszek\u00f6tn\u00e9 a Bukarest Filaret – Giurgiu \u00e9s a Rusciuc (Rusze) – V\u00e1rna vas\u00fatvonalakat. A projekt a politikai instabilit\u00e1s miatt nem val\u00f3sult meg.<\/p>\n\n\n\n
K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1871-ben, a Konstantin\u00e1poly-Adrianopol vas\u00fatvonal meg\u00e9p\u00edt\u00e9se ut\u00e1n a kor\u00e1bban f\u00e9lbehagyott probl\u00e9ma \u00fajra napirendre ker\u00fclt. Az az orsz\u00e1g, amelyik visszahozta a Giurgiun\u00e1l a Duna f\u00f6l\u00f6tt \u00e1t\u00edvel\u0151 h\u00edd \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, Anglia volt. A brit \u00e1llam c\u00e9lja tiszt\u00e1n gazdas\u00e1gi volt, hiszen ennek a bek\u00f6t\u0151\u00fatnak a l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban egy r\u00f6videbb \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st l\u00e1tott India \u00e9s Eur\u00f3pa k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e9g a k\u00f6lt\u0151 Vasile Alecsandri testv\u00e9re, Alecsandri alezredes, Rom\u00e1nia sok \u00e9ven \u00e1t P\u00e1rizsban m\u0171k\u00f6d\u0151 diplom\u00e1ciai \u00fcgyn\u00f6ke is \u00edr egy m\u0171vet „Apercu sur le project de pont de fer entre Giurgevo et Rustchuck” c\u00edmmel. T\u00e1mogatta a projektet, s\u0151t az \u00e9p\u00edt\u0151 c\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151je volt haz\u00e1nkban.<\/p>\n\n\n\n
Ez a h\u00edd 2878 m hossz\u00fa volt, h\u00e1rom 95 m-es f\u0151t\u00e1vval. A fesz\u00fclt politikai helyzet – 1871-ben h\u00e1bor\u00fa volt Franciaorsz\u00e1g \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt, valamint fesz\u00fclt volt a viszony Oroszorsz\u00e1g \u00e9s T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt – ism\u00e9t azt jelentette, hogy a projekt nem val\u00f3sult meg. Az 1877-es f\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n mind Rom\u00e1nia, mind Nyugat-Eur\u00f3pa figyelme Konstanca fel\u00e9 fordult, s\u0151t, \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutattak a kik\u00f6t\u0151v\u00e1rossal val\u00f3 \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s ir\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n
A H\u00c1BOR\u00da MIATT AZ \u00c9P\u00cdTKEZ\u00c9S MEGKEZD\u00c9S\u00c9T ISM\u00c9T ELHALASZTOTT\u00c1K.<\/p>\n\n\n\n
1883-ban Mihai Eminescu szil\u00e1rdan meg volt gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy m\u00e9g az \u0151 \u00e9let\u00e9ben meg\u00e9p\u00fcl a Giurgiu \u00e9s Rusciuc k\u00f6z\u00f6tti h\u00edd. M\u00e9g Constantin Simionnal, a „Carpati” T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6k\u00e9vel is megegyezett. A nagy k\u00f6lt\u0151 szerencs\u00e9tlens\u00e9g\u00e9re a projekt nem val\u00f3sult meg.<\/p>\n\n\n\n
K\u00e9t \u00e9vvel a 19. sz\u00e1zad v\u00e9ge el\u0151tt a rom\u00e1n parlament al\u00e1\u00edrja \u00e9s meger\u0151s\u00edti a Severin \u00e9s Cladova k\u00f6z\u00f6tt a Dun\u00e1n \u00e1t\u00edvel\u0151 vas\u00fati h\u00edd \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 egyezm\u00e9nyt. Ez a projekt sem val\u00f3sul meg, a v\u00e9tkes az 1900-as p\u00e9nz\u00fcgyi v\u00e1ls\u00e1g.<\/p>\n\n\n\n
Tizenh\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb ism\u00e9t felmer\u00fcl a Duna-h\u00edd k\u00e9rd\u00e9se. A Turnu-Severint\u0151l d\u00e9lre fekv\u0151 Tiganasi-Palanca helysz\u00ednen megkezd\u0151dnek a terepi vizsg\u00e1latok, de a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se miatt ez a meg\u00e1llapod\u00e1s sem kap konkr\u00e9t form\u00e1t. Megjegyzend\u0151, hogy 1913-ban a Cadrilater – Durostor \u00e9s Caliacra megy\u00e9k – a rom\u00e1n \u00e1llam r\u00e9sze lett.<\/p>\n\n\n\n
1922-ben a „Buletinul Societatii Politehnice” c\u00edm\u0171 lapban megjelent Nicolae Petculescu m\u00e9rn\u00f6k javaslata. Javasolta egy vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t az Oltenita – Turtucaia – Curtbunar – Buzargic – Balcic \u00fatvonalon, a Duna Oltenita \u00e9s Turtucaia k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tkel\u00e9ssel. Ezen a ter\u00fcleten a foly\u00f3nak sek\u00e9lyebb a medre. Ezt a javaslatot nem vett\u00e9k fel \u00fajra, \u00e9s semmilyen m\u00f3don nem val\u00f3sult meg.<\/p>\n\n\n\n
EGY \u00daJABB K\u00c9SLELTET\u00c9S<\/p>\n\n\n\n
H\u00fasz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, a bolg\u00e1rok \u00e9s a n\u00e9metek k\u00f6z\u00f6tti meg\u00e1llapod\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151en. A Duna-h\u00edd meg\u00e9p\u00edt\u00e9se ism\u00e9t napirendre ker\u00fclt, ez\u00fattal s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi alapon. 1942. okt\u00f3ber 10-\u00e9n Bukarestben a h\u00edrk\u00f6zl\u00e9si miniszterek al\u00e1\u00edrnak egy jegyz\u0151k\u00f6nyvet. Korm\u00e1nyunk \u00e9s a bolg\u00e1r korm\u00e1ny meg\u00e1llapodott abban, hogy egy n\u00e9met c\u00e9gen kereszt\u00fcl egy vegyes vas\u00fati \u00e9s k\u00f6z\u00fati hidat \u00e9p\u00edttetnek. A munk\u00e1latok k\u00f6lts\u00e9geit Rom\u00e1nia \u00e9s Bulg\u00e1ria egyenl\u0151 ar\u00e1nyban viseli. A befejez\u00e9si id\u0151t h\u00e1rom \u00e9vben hat\u00e1rozt\u00e1k meg.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v november\u00e9ben a Krupp-gy\u00e1rak, amelyek a hidat kivitelezt\u00e9k volna, bemutatt\u00e1k az el\u0151zetes tervet, \u00e9s szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6ttek a felm\u00e9r\u00e9sek elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re. A h\u00edd 3691 m hossz\u00fa lett volna, az els\u0151 feszt\u00e1v 150 m, a k\u00f6vetkez\u0151 17 feszt\u00e1v pedig 61,20 m volt. Ez ut\u00f3bbinak a Smardan-kar \u00e9s a Mocanu-sziget felett kellett volna \u00e1t\u00edvelnie. 1944. augusztus 23-a ut\u00e1n a projektet a N\u00e9metorsz\u00e1g elleni fegyverlet\u00e9tel \u00e9s a Rom\u00e1nia \u00e1ltal a Szovjetuni\u00f3 fel\u00e9 tett nyit\u00e1s miatt elvetett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
SZOVJETEK SEG\u00cdTENEK A H\u00cdD \u00c9P\u00cdT\u00c9SBEN<\/p>\n\n\n\n
Az \u00f6tlet azonban v\u00e9g\u00fcl megval\u00f3sult. 1951. j\u00fanius 30-\u00e1n a Rom\u00e1n N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a Bolg\u00e1r N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g korm\u00e1nya al\u00e1\u00edrta a munk\u00e1latok megkezd\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 jegyz\u0151k\u00f6nyvet. A hidat a Szovjetuni\u00f3, valamint Csehszlov\u00e1kia, Lengyelorsz\u00e1g \u00e9s Magyarorsz\u00e1g m\u0171szaki vezet\u00e9s\u00e9vel \u00e9p\u00edtett\u00e9k meg. Ezek az orsz\u00e1gok v\u00e1llalt\u00e1k, hogy sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k az ac\u00e9lszerkezetet, a vas\u00fati p\u00e1ly\u00e1t, a betont, az ac\u00e9llemezeket, a k\u00e1beleket, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 g\u00e9peket \u00e9s az elektromos berendez\u00e9seket.<\/p>\n\n\n\n
A GIURGIU RUSE BAR\u00c1TS\u00c1G H\u00cdD HELYE<\/p>\n\n\n\n
A h\u00edd Giurgiut\u00f3l 1 km-re, Ruszt\u00f3l pedig 4 km-re tal\u00e1lhat\u00f3. A torkolatt\u00f3l sz\u00e1m\u00edtott 489. km-n\u00e9l keresztezi a Dun\u00e1t. Vegyes forgalomra \u00e9p\u00fclt: als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n egys\u00e1vos, fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n k\u00e9ts\u00e1vos \u00fat van.<\/p>\n\n\n\n
A nagy haj\u00f3k h\u00edd alatti \u00e1thalad\u00e1s\u00e1hoz a 86 m-es k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ny\u00edl\u00e1s. Mozgathat\u00f3 fed\u00e9lzet – felemelhet\u0151, hogy 24 m\u00e9teres szabad magass\u00e1got hagyjon a h\u00edd alatt. A fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny egy vonalban \u00e9s szintben van. A h\u00edd v\u00e9gein a 900 m\u00e9ter sugar\u00fa \u00edv \u00e9s ellen\u00edv \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sek a h\u00edd v\u00e9gpontjain\u00e1l 33,40 m feszt\u00e1vols\u00e1g\u00fa, mindk\u00e9t partr\u00f3l 33,40 m feszt\u00e1vols\u00e1g\u00fa hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9si viaduktokon k\u00e9sz\u00fclnek.<\/p>\n\n\n\n
A fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny 37 ny\u00edl\u00e1ssal rendelkezik, \u00e9s szimmetrikus a 86 m-es k\u00f6zponti ny\u00edl\u00e1shoz k\u00e9pest. A h\u00edd teljes hossza 2223,52 m. Minden fed\u00e9lzet szegecselt f\u00e9mb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt (a kicsik teljes sz\u00edv\u0171 gerend\u00e1kb\u00f3l, a nagyok pedig p\u00e1rhuzamos feszt\u00e1v\u00fa gerend\u00e1kb\u00f3l). Maguk a h\u00eddp\u00e1ly\u00e1k k\u00f6z\u00f6sek a vas\u00fat \u00e9s a k\u00f6z\u00fat sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00edg a viaduktp\u00e1ly\u00e1k p\u00e1ly\u00e1nk\u00e9nt k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n. A n\u00e9gy 80 m-es \u00e9s k\u00e9t 160 m-es h\u00eddp\u00e1lya k\u00e9t feszt\u00e1v\u00fa, \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 gerend\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll”. (Mircea Alexa, „Premier Eur\u00f3p\u00e1ban: a vegyes vas\u00fati h\u00edd a Duna \u00e9s Giurgiu-Ruse felett”, cikk a Valahia foly\u00f3irat VII. \u00e9vfolyam 37. sz\u00e1m\u00e1ban, 9. oldal).<\/p>\n\n\n\n
Az \u00faj h\u00edd megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 vas\u00fatvonalak v\u00e9gpontjain a Duna mindk\u00e9t oldal\u00e1n, Giurgiu Nord \u00e9s Russe vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sok \u00e9p\u00fcltek. A h\u00eddra vezet\u0151 utat pedig \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tt\u00e9k a Bucuresti-Giurgiu \u00e9s a Rusze-Tutracan utakkal.<\/p>\n\n\n\n
A h\u00edd fontos elemei – infrastrukt\u00fara \u00e9s fed\u00e9lzet<\/p>\n\n\n\n
Az \u00f6sszesen 38 infrastruktur\u00e1lis beruh\u00e1z\u00e1sb\u00f3l 18-at \u00e9p\u00edtettek cisztern\u00e1kon. A 6-os c\u00f6l\u00f6p\u00f6kt\u0151l a 23-as c\u00f6l\u00f6p\u00f6kig bez\u00e1r\u00f3lag, ebb\u0151l 13 a rom\u00e1n parton, a t\u00f6bbi vasbeton. A 18-as \u00e9s 19-es c\u00f6l\u00f6p\u00f6k a rom\u00e1n-bolg\u00e1r hat\u00e1rt keresztezik.<\/p>\n\n\n\n
A 18 darab sakkfigura egy \u00e9v \u00e9s egy h\u00f3nap alatt k\u00e9sz\u00fclt, 1952 j\u00faliusa \u00e9s 1953 augusztusa k\u00f6z\u00f6tt. Meg kell jegyezni, hogy ez volt az els\u0151 alkalom haz\u00e1nkban, hogy az \u00e1sat\u00e1sokat hidromechanikai m\u00f3dszerrel v\u00e9gezt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
A munka legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t a f\u00e9mlapok felszerel\u00e9se tette ki.<\/p>\n\n\n\n
A munk\u00e1latok befejez\u00e9s\u00e9nek hat\u00e1ridej\u00e9nek betart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben egyszerre t\u00f6bb int\u00e9zked\u00e9st hajtottak v\u00e9gre. Ezek k\u00f6z\u00e9 tartozott 55 darab, \u00f6sszesen 18 200 tonna s\u00faly\u00fa deszka \u00f6sszeszerel\u00e9se, szegecsel\u00e9se \u00e9s c\u00f6l\u00f6p\u00f6z\u00e9se. Az infrastrukt\u00far\u00e1val egyidej\u0171leg, kevesebb mint k\u00e9t \u00e9v alatt v\u00e9gezt\u00e9k el ezeket a munk\u00e1latokat.<\/p>\n\n\n\n
A munk\u00e1latok minden szempontb\u00f3l j\u00f3 szervez\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a fel\u00e9p\u00edtm\u00e9nyek is megval\u00f3sultak.<\/p>\n\n\n\n
„A h\u00eddhoz vezet\u0151 felj\u00e1r\u00f3khoz teljes magass\u00e1gukban hidromechaniz\u00e1lt padk\u00e1kat k\u00e9sz\u00edtettek. A mi partunkon 1676 m hosszban 896 300 m3, a szomsz\u00e9dos parton 560 m hosszban 896 300 m3 t\u00f6lt\u00e9s k\u00e9sz\u00fclt el. Tov\u00e1bbi 74 470 m2 nyersk\u00f6vet is lefektettek. A magas v\u00edz\u00e1ll\u00e1s szintj\u00e9ig z\u00fazottk\u0151 r\u00e9teggel, majd 42 300 m2 k\u00e9tr\u00e9teg\u0171 arm\u00edroz\u00e1s k\u00f6vetkezett”. (art.cit., 9. oldal)<\/p>\n\n\n\n
A munk\u00e1latok kivitelez\u00e9se \u00e9s id\u0151tartama<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e9p\u00edt\u00e9si id\u0151szak alatt nem volt probl\u00e9ma az anyagell\u00e1t\u00e1s tekintet\u00e9ben. A homokot \u00e9s a kavicsot a Duna medr\u00e9ben l\u00e9v\u0151 ny\u00edlt kavicsb\u00e1ny\u00e1kb\u00f3l, ak\u00e1r 100 km t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l is hozt\u00e1k. A z\u00fazott \u00e9s nyers k\u0151 a macini \u00e9s bicsadi k\u0151b\u00e1ny\u00e1kb\u00f3l, valamint bolg\u00e1r k\u0151b\u00e1ny\u00e1kb\u00f3l sz\u00e1rmazott. Az infrastrukt\u00far\u00e1k l\u00e1that\u00f3 fel\u00fclet\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges k\u00f6vet kiz\u00e1r\u00f3lag Bulg\u00e1ri\u00e1b\u00f3l hozt\u00e1k. Lengyelorsz\u00e1gban gy\u00e1rtott\u00e1k a f\u00e9mlemez c\u00f6l\u00f6p\u00f6ket \u00e9s a 2\u00d7160 m-es f\u00e9m fed\u00e9lzetet. A t\u00f6bbi lemezc\u00f6l\u00f6p Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt. Haz\u00e1nkban a Bocsa gy\u00e1rak 24 k\u00f6z\u00fati \u00e9s 34 vas\u00fati panelt k\u00e9sz\u00edtettek.<\/p>\n\n\n\n
A munk\u00e1t civil dolgoz\u00f3k \u00e9s katonai egys\u00e9gek v\u00e9gezt\u00e9k. Sajnos nem mondhatjuk, hogy t\u00fal sok szakmunk\u00e1s vett volna r\u00e9szt a munka kivitelez\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s ez \u00e9rz\u0151d\u00f6tt is. T\u00f6bb vakol\u00f3ra, szerel\u0151re \u00e9s mesteremberre lett volna sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n
1954. janu\u00e1r 24-\u00e9n a rom\u00e1nok nem csak az Alexandru Ioan Cuza \u00e1ltal el\u00e9rt uni\u00f3t \u00fcnnepelt\u00e9k. Meg\u00fcnnepelt\u00e9k a h\u00edd megnyit\u00e1s\u00e1t is a teherforgalom sz\u00e1m\u00e1ra. Teh\u00e1t \u00f6t h\u00f3nappal kor\u00e1bban, mint tervezt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
A Bar\u00e1ts\u00e1g h\u00edd Giurgiu Ruse kivitelez\u00e9s\u00e9nek id\u0151tartama<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s k\u00e9t \u00e9vig \u00e9s h\u00e1rom h\u00f3napig tartott, \u00e9s 1954. j\u00fanius 20-\u00e1n helyezt\u00e9k \u00fczembe. Ezen a napon avatt\u00e1k fel.<\/p>\n\n\n\n
Ezt a pillanatot a meg\u00e9p\u00edt\u00e9shez hozz\u00e1j\u00e1rul\u00f3 orsz\u00e1gok magas rang\u00fa tisztvisel\u0151inek r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel \u00fcnnepelt\u00e9k. K\u00f6zt\u00fck volt Gheorghe Gheorghiu Dej, Dr. Petru Groza, stb.<\/p>\n\n\n\n
A munk\u00e1latok f\u0151v\u00e1llalkoz\u00f3ja a 889 F\u0151igazgat\u00f3s\u00e1g volt. Ez a v\u00e1llalat v\u00e9gezte a hidat, a felhajt\u00f3 \u00e1tj\u00e1r\u00f3t \u00e9s a felj\u00e1r\u00f3kat is. A munk\u00e1latokat a Szovjetuni\u00f3 m\u00e9rn\u00f6keib\u0151l \u00e1ll\u00f3 csapat ir\u00e1ny\u00edtotta, \u00e9l\u00e9n I.V. m\u00e9rn\u00f6kkel. Saprikin, mint f\u0151igazgat\u00f3, akit Alexandru Lungu rom\u00e1n m\u00e9rn\u00f6k, mint igazgat\u00f3 \u00e9s Constantin Stegaru m\u00e9rn\u00f6k, a rom\u00e1niai munk\u00e1k f\u0151m\u00e9rn\u00f6ke seg\u00edtett. \u00c1tad\u00e1sakor ez a h\u00edd volt Eur\u00f3pa legnagyobb kombin\u00e1lt h\u00eddja.<\/p>\n\n\n\n
A Bar\u00e1ts\u00e1g h\u00edd kap egy „testv\u00e9rt”, amely a H METAL profiljaib\u00f3l is \u00e9p\u00fclt<\/p>\n\n\n\n
1996 m\u00e1jus\u00e1ban a h\u00edd \u00fatp\u00e1lyaszerkezet\u00e9nek el\u0151rehaladott \u00e1llapot\u00e1ban volt, a p\u00e1lya aljzat\u00e1nak besziv\u00e1rg\u00e1sa. Emiatt sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt a h\u00edd \u00fatp\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak \u00e9s j\u00e1rd\u00e1inak v\u00edzszigetel\u00e9s\u00e9nek helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s a dilat\u00e1ci\u00f3s h\u00e9zagburkolatok cser\u00e9je.<\/p>\n\n\n\n
A munk\u00e1latokat Bulg\u00e1ri\u00e1val partners\u00e9gben, a PHARE 1994 program keret\u00e9ben v\u00e9gezt\u00e9k. Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 \u00e9s vissza nem t\u00e9r\u00edtend\u0151 forr\u00e1sokb\u00f3l is finansz\u00edrozt\u00e1k \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n
2000-ben Rom\u00e1nia \u00e9s Bulg\u00e1ria meg\u00e1llapod\u00e1st \u00edrt al\u00e1 egy m\u00e1sodik h\u00edd \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l Calafat \u00e9s Vidin k\u00f6z\u00f6tt. 2013 j\u00faniusa \u00f3ta a Bar\u00e1ts\u00e1g h\u00edd m\u00e1r nem az egyetlen h\u00edd, amely \u00f6sszek\u00f6ti Rom\u00e1ni\u00e1t \u00e9s Bulg\u00e1ri\u00e1t. Ennek oka, hogy \u00e1tadt\u00e1k a Calafat \u00e9s Vidin k\u00f6z\u00f6tti hidat, amelyet „\u00daj Eur\u00f3pa” h\u00eddnak is neveznek.<\/p>\n\n\n\n
Az SC H METAL SRL anyagokkal is hozz\u00e1j\u00e1rult a h\u00edd \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez: fekete szerel\u0151cs\u0151 48,3 x 3,20 mm, fekete cs\u00f6kkentett T-profil 48,3 x 33,7 mm, fekete menetes v\u00e9gdug\u00f3 33,7 mm, horganyzott lemez DX51D – 0,50 x 1000 x 2000 mm – 55 lap, fekete ac\u00e9l 40 x 40 x 4 x 6000mm – 100 darab, valamint rudak.<\/p>\n