ac\u00e9lv\u00e1zas szerkezet<\/a> nem az egyetlen alkalmas rendszer felh\u0151karcol\u00f3k \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. „Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge, hogy \u00e1thidalja az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tervez\u00e9s \u00e9s a szerkezeti tervez\u00e9s k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e9kot, az k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette meg Khant a t\u00f6bbi szerkezeti m\u00e9rn\u00f6kt\u0151l” – John Zil. Projektjei \u00e1talak\u00edtott\u00e1k a v\u00e1rosok l\u00e1tk\u00e9p\u00e9t, a legt\u00f6bb 40 emeletes \u00e9p\u00fcletet az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban. Az 1960-as \u00e9vek ut\u00e1n \u00e9p\u00fcltek, \u00e9s az \u0151 m\u00e9rn\u00f6ki elveib\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 cs\u0151tervet alkalmaztak.<\/p>\n\n\n\nA h\u00e1romf\u00e9le cs\u0151 a cs\u0151szer\u0171 szerkezeti rendszerben<\/h2>\n\n\n\n1. A keretes cs\u0151<\/h2>\n\n\n\n
Kahn a cs\u0151kialak\u00edt\u00e1s h\u00e1rom f\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1t fejlesztette ki. Ezeket a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerkezeti ig\u00e9nyek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt\u00e1k:<\/p>\n\n\n\n
A keret kis t\u00e1vols\u00e1gra, a k\u00f6z\u00e9ppontok k\u00f6z\u00f6tt 2-4 m-re elhelyezett oszlopokb\u00f3l \u00e1ll, amelyeket alapgerend\u00e1k k\u00f6tnek \u00f6ssze. Ezt a rendszert egy hatalmas rugalmas gerinck\u00e9nt k\u00e9pzelhetj\u00fck el, amely \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 keretekb\u0151l \u00e1ll.<\/p>\n\n\n\n
Az els\u0151 \u00e9p\u00fclet, amely ezt a rendszert alkalmazta, a Khan \u00e1ltal tervezett \u00e9s 1963-ban elk\u00e9sz\u00fclt DeWitt-Chestnut b\u00e9rh\u00e1z volt. Ez alapozta meg a World Trade Center \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l haszn\u00e1lt keretes cs\u0151szerkezetet.<\/p>\n\n\n\n
A „keretes cs\u0151” a legegyszer\u0171bb rendszer, amely n\u00e9gyzetes, k\u00f6r alak\u00fa \u00e9s szab\u00e1lytalan form\u00e1khoz is illeszthet\u0151.<\/p>\n\n\n\n
2. A merev\u00edtett cs\u0151 (merev\u00edtett cs\u0151, r\u00e1csos cs\u0151)<\/h3>\n\n\n\n
Ennek a koncepci\u00f3nak az a c\u00e9lja, hogy cs\u00f6kkentse az \u00e9p\u00fcletre nehezed\u0151 oldalir\u00e1ny\u00fa terhel\u00e9st a k\u00fcls\u0151 oszlopokra val\u00f3 \u00e1thelyez\u00e9ssel. Ez nagy teret eredm\u00e9nyez, mivel a bels\u0151 oszlopok ir\u00e1nti ig\u00e9ny cs\u00f6kken.<\/p>\n\n\n\n
A John Hancock Center az els\u0151 olyan \u00e9p\u00fclet, amely ezt a rendszert haszn\u00e1lja. Ellent\u00e9tben a kor\u00e1bban haszn\u00e1lt f\u00e9mszerkezetekkel, mint p\u00e9ld\u00e1ul az Empire State Building, a Hancock Center sokkal hat\u00e9konyabb volt. Mert mind\u00f6ssze 145 kilogramm ac\u00e9lra volt sz\u00fcks\u00e9g n\u00e9gyzetm\u00e9terenk\u00e9nt, szemben a New York-i \u00e9p\u00fcletben haszn\u00e1lt 206 kilogrammal.<\/p>\n\n\n\n
3. A modul\u00e1ris cs\u0151 (k\u00f6teg cs\u0151)<\/strong><\/p>\n\n\n\nA „k\u00f6tegcs\u00f6ves” rendszert \u00fagy lehet megjelen\u00edteni, mint olyan egyedi cs\u00f6vek \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, amelyek t\u00f6bb cell\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 cs\u00f6vet alkotnak. A rendszer a legmagasabb magass\u00e1got \u00e9s a legnagyobb fel\u00fcletet teszi lehet\u0151v\u00e9. A modul\u00e1ris cs\u0151 gazdas\u00e1gi szempontb\u00f3l nagyon hat\u00e9kony \u00e9s innovat\u00edv is volt. Mert az \u00e9p\u00fcleteknek m\u00e1r nem kellett doboznak l\u00e1tszaniuk. A cs\u00f6vek v\u00e1ltozatos form\u00e1j\u00faak \u00e9s csoportos\u00edthat\u00f3k, \u00edgy szerkezeti szempontokkal rendelkez\u0151 \u00e9p\u00fcletekk\u00e9 alak\u00edthat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n
A „k\u00f6tegcs\u0151” seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt emblematikus \u00e9p\u00fclet a Willis-torony, amely kilenc k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 magass\u00e1g\u00fa cs\u0151b\u0151l \u00e1ll, a jellegzetes megjelen\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
A l\u00e1tv\u00e1nyos Burj Khalifa \u00e9p\u00fcletn\u00e9l a „k\u00f6tegcs\u00f6ves” rendszert \u00e9s a beton-ac\u00e9l kompozitot haszn\u00e1lt\u00e1k fel a 828 m\u00e9teres magass\u00e1g el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n
A cs\u0151szer\u0171 szerkezeti rendszer el\u0151nyei:<\/strong><\/p>\n\n\n\nEgy\u00e9rtelm\u0171 el\u0151ny az anyagi szempontb\u00f3l. A j\u00f3l megtervezett, cs\u0151 alak\u00fa form\u00e1k hozz\u00e1vet\u0151leg a fele annyi anyagot haszn\u00e1lnak fel, mint amennyit egy hagyom\u00e1nyosan k\u00e9sz\u00edtett szerkezethez felhaszn\u00e1ltak volna.<\/p>\n\n\n\n
Nagyobb rugalmass\u00e1got tesz lehet\u0151v\u00e9 a bels\u0151 t\u00e9r tervez\u00e9s\u00e9ben, mivel az \u00f6sszes oszlop a szerkezet ker\u00fclet\u00e9re koncentr\u00e1l\u00f3dik. A rendszer lehet\u0151v\u00e9 teszi egy szabad t\u00e9r kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t, pill\u00e9rek n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n
Azon a koncepci\u00f3n alapul, hogy az \u00e9p\u00fclet k\u00fcls\u0151 h\u00e9ja \u00f6nmag\u00e1ban is szerkezetk\u00e9nt funkcion\u00e1lhat. Fazlur Rahman Khan olyan szerkezeti rendszert tervezett, amely ac\u00e9l- \u00e9s beton\u00e9p\u00fcletekhez egyar\u00e1nt haszn\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n
![\"Share\"\/](\"https:\/\/static.hupso.com\/share\/buttons\/share-medium.png\")
<\/a>